Manapság számos születésszabályozási módszer áll a házaspárok rendelkezésére és szabadon eldönthetik, melyiket akarják használni. A választás szabadságával együtt jár azonban a felelősség, hogy fontos információt szerezzenek a döntéshozatal előtt. Ha nem veszik a párok a fáradtságot, hogy megismerjék döntésük következményeit és hatásait, akkor csak arról fognak dönteni, hogy maguk helyett kinek a választását fogadják el.

A méhen belüli eszköz (spirál) alapjában véve a méhbe helyezett idegen test, melyet gyakorlatilag alig reagáló műanyagból (polietilénből) készítenek születésszabályozás céljából. Az újabb spirálokba időnként tesznek aktív vegyületeket is, mint pl. progeszteront vagy rezet, melyek lassan kiválnak belőle és helyi reakcióba lépnek, ezzel fokozva a születésszabályozás hatékonyságát.

A spirál szinte egyáltalán nem befolyásolja a spermiumok vándorlását vagy a megtermékenyítést (fogamzást). Egyes egyedül úgy fejti ki születésszabályozó hatását, hogy megakadályozza az újonnan fogant emberi élet beágyazódását a méh nyálkahártyájába (endometriumba), így tehát abortív eszköz.

Minden, ami abortuszt okoz azáltal, hogy megzavarja a megfogant gyermek méhen belüli fejlődését.[1] Az Egyesült Államok Egészségügyi, Okatatási és Jóléti Minisztériuma a következőképpen határozta meg, mi az abortusz:

"Szoros értelemben véve abortuszt okozó eljárás minden olyan lépés, mely csökkenti a zigóta életképességét a fogamzás pillanata és a szülés befejezése közötti bármely időpontban."[2]

Az Amerikai Orvosszövetség Emberi Reprodukciós Bizottsága szerint "a spirál működése egyszerű helyi jelenségnek tűnik. Általánosan elfogadott, hogy e működés legvalószínübb mechanizmusa az, hogy a spirál a már megtermékenyített petesejt beágyazódását akadályozza meg."[3] A beágyazódás (nidáció, implantáció) az a folyamat amely során a kb. 1 hetes új élet megpróbálja befészkelni magát a méhnyálkahártyába (endometriumba), amely további fejlődéséhez a táplálékot biztosítja.[4]

Dr. Robert Edwards ezt mondta 1971-ben az angliai Exterben a Családtervezési Kutatási Konferencián tartott előadásában: "a legtöbb tudós ma már egyetért azzal, hogy a legtöbb fajban, így az embernél is, (a spirál) hatását a beágyazódáskor fejti ki."[5] Több, mint 400 idevágó cikk alapos áttanulmányozása után Dr. Thomas W. Hilgers erre a következtetésre jut: "a fogamzásgátlás, az abortív eszköz, a terhesség, fogamzás és az abortusz jelenleg elfogadott definíciója tükrében arra a megállapításra kell jutni, hogy a spirál elsődleges működését abortívnak kell minősíteni."[6]

Dr. Hilgers a spirál születésszabályozó hatásának több lehetséges magyarázatát kínálta, köztük a méhösszehúzódást, krónikus fertőzést és az antitestek termelését, melyek szó szerint elpusztítják az új életet, mikor az belép az anyaméhbe.[7]

Igen. "Beszámolnak arról, hogy a spirált hordó nőknél az aktusok 12-44%-ban előfordul szubklinikai terhesség" - írja Dr. Markku Seppala, a Helsinki Egyetemi Általános Kórház orvosa.[8] Spirált viselő nőkkel kapcsolatban végzett tudományos kutatás eredményein alapuló 18 tanulmány azt mutatta ki, hogy a spirál melletti terhességek 28,6%-a spontán vetéléssel végződött, 8,4% méhen kívüli vagy petevezetőbeli terhesség volt, mely műtétet tett szükségessé. Így hát, az orvostudomány finom nyelven szólva, a spirál ezen terhességek 37%-os "magzati veszteségéért" volt felelős.[9]

Igen. A spirál komoly szövődményeket okozhat, pl. vérzést, kismedencei fertőzést és a méh átfúródását. Ezek miatt meddővé válhat a nő. Súlyos műtétek válhatnak szükségessé, sőt egyes esetekben halált is okozhat a spirál használata. [10],[11],[12] Az egyik spirál gyártója a mellékelt tájékoztatóban a spirál 31 lehetséges káros következményét sorolja fel.[13]

1. Ha lennének is még bizonytalanságok a spirál tényleges működését illetően, annyi bizonyosnak tűnik, hogy születésszabályozó szerepét a fogamzás után röviddel, korai abortív eszközként fejti ki. E működést "fogamzásgátlás"-nak nevezni hibás.
2. Az a nő, akit érdekel a méhén belül fejlődő gyermeke sorsa, nem fogja a spirált használni születésszabályozásra.
3. A spirál komolyan veszélyezteti a nők egészségét és későbbi szülőképességüket.

Igen. Míg a gyógyszercégek kifejlesztették a spirált, addig más kutatók egészségügyi szempontból bizonságos, egészséges és természetes módszert fedeztek fel, mely ugyanolyan hatékony, mint a spirál. Ez a természetes családtervezés tüneti- hőmérőzéses módszere.

További információ kapható a Házaspárok Házaspároknak Ligától, mely 1971 óta tanítja a tüneti-hőmérőzéses módszert.

JEGYZETEK

1. Ralf G. Rahwan, "Pharmacological approaches to birth control," Part 1, "US Pharmacist," October, 1977. Vissza.
2. Public Health Service leaflet no 1066, U.S Department of Health Education and Welfare, 1963, 27. Vissza.
3. American Medical Association Committee on Human Reproduction &qwuot;Evaluation of intrauterine contraceptive devices," "Journal of the American Medical Association," 199:9, February 27, 1967, 155. Vissza.
4. Robert A Hatcher, et al "Contraceptive Technology" 1978-1979 (New York Irvington, 1978), 36. Vissza.
5. Robert Edwards, "The physiologist and contraception," paper presented before the Family Planning Research Conference at Exter England in 1971. Vissza.
6. Thomas W. Hilgers, "The intrauterine device: contraceptive or abortifacient?" "Minnesota Medicine," June, 1974, 493-501. Vissza.
7. Thomas W. Hilgers, reprinted in "Marriage and Family Newsletter" with additions 5:1, 2, 3, January-March, 1974, 14. Vissza.
8. Markku Seppala et al "Pregnancy-specific beta-glycoprotein and chorionic gonadotropin-like immunoreactivity during the latter half of the cycle in women using intrauterine contraception," "Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism" 47:6, 1978, 1216. Vissza.
9. Hilgers, "Minnesota Medicine," op. cit, 497. Vissza.
10. "Pelvic inflammatory disease in IUD users" "FDA Bulletin" May-July 1978, 19. Lásd még: V. Beral "Reproductive mortality," "British Medical Journal" September 15, 1979, 633. Vissza.
11. Christopher Tietze, "Intrauterine contraception: a research report "Studies in Family Planning," no 36,1968, 36 Vissza.
12. "Physicians' Desk Reference," 33rd edition (Oradell, New Jersey Medical Economics Company/Litton Industries, 1979), 1254. Vissza.
13. Searle Laboratories "For the Patient: Cu-7 Brand of Intrauterine Copper Contraceptive." (Chicago: G.D. Searle, August 1, 1977), 7-9. Vissza.

Az ebben a dokumentumban található információ magáncélra van szánva és tilos lemásolni, publikálni, tv-ben, rádióban közölni vagy egyéb módon terjeszteni a Házaspárok Házaspároknak Liga előzetes írásos engedélye nélkül.

 Fordította: Kolonits Klára

Angol eredeti

© 1999, Magzatvédő Társaság