Természetesen - de hogyan?

     Világszerte fokozódó figyelem kíséri a családtervazés természetes módszereinek terjedését. Környezetünk szennyeződése, pusztulása természetszerűen felkelti az emberben a természetes életmód iránti igényt. Senki sem "szennyezi" szívesen tulajdon testét fogamzásgátló tablettákkal vagy pl. méhen belüli eszközökkel.
     Vajon létezik-e olyan családtervezési módszer, mellyel a nem tervezett terhesség biztonsággal elkerülhető, ugyanakkor élet- és családpárti, és alkalmazásakor nem kell káros biokémiai mellékhatásoktól tartani?
     Igen, többféle ilyen módszer is ismert. A "természetességi" követelményeknek mindegyik eleget tesz, megbízhatóságuk azonban különböző. Minden természetes módszer azon a biológiai tényen alapul, hogy a nő ciklusának csak egy rövid szakaszában (néhány napig) termékeny, a többi napon terméketlen. Ha biztonsággal sikerül meghatározni a termékeny napokat, és e napokon a házaspár tartózkodik a házasélettől, elkerülheti a terhességet. A kérdés csak az, hogyan állapítható meg - lehetőleg gyorsan és egyszerűen -, hogy a nő a termékeny vagy a terméketlen fázisban van-e? Erre a kérdésre a különböző természetes módszerek különböző választ adnak.

1. A számolgatós (Ogino-Knaus-féle) naptármódszer

A nő ciklusának hosszából egyszerű képlet alapján kiszámíthatja, hogy ciklusa elején és végén hány napot tekinthet terméketlennek. A számolgatást csak olyan nők alkalmazhatják biztonsággal, akiknek napra pontosan rendszeres a havi vérzésük. Igen kevés nő menstruál azonban menetrendszerűen, és arra sincs biztosíték, hogy az esetleg évekig rendszeres ciklus nem válik-e egyszer csak rövidebbé vagy hosszabbá. Joggal érte ezért az a vád a naptármódszert, hogy nem biztonságos.

2. A hőmérőzés

1926-ban a holland van de Velde nögyógyász fölfedezte hogy az érett petesejt tüszőből való kilökődése (az ovulatio) után a női test alaphőmérséklete több tized fokkal megemelkedik, és egészen a következő menstruációig nagyjából ezen az emelkedett szinten marad. Ez a hőmérséklet-ugrás reggelenkénti hőmérőzéssel (nem hónaljban, hanem például szájban) kimutatható. Három napi megemelkedett hőmérséklet mérése után a ciklus hátralévő részében nagy valószínűséggel nem következhet be fogamzás. Csakhogy így a ciklus végén alig marad mintegy 10 "biztos" nap, ugyanis a ciklus eleji terméketlen napokról a hőmérőzés semmilyen információt sem képes adni. Emellett a mért hőmérsékleti értékeket befolyásoló tényezők (pl. láz, gyógyszerek, stressz stb.) növelik a módszer bizonytalanságát.

3. A naptármódszer és a hőmérőzés kombinálása

     Klinikai vizsgálatok szerint a ciklus első 5 napja terméketlennek tekinthető, ha az e1őző ciklusban volt tüszőrepedés, azaz kimutatható volt a hőmérséklet-változás. (A ciklus napjait a menstruáció első napjától kezdjük számolni!)
     Ha a nő ismeri előző 12 ciklusának hosszát, statisztikai alapon, egy egyszerű szabály segítségével a ciklus első 5 napjához még néhány terméketlen napot számíthat, de semmi biztosíték sincs arra, hogy egy "rendhagyó" ciklusban ezeken a napokon nem esik teherbe. Ennek ellenére sok nő a hőmérőzéssel együtt elég biztonságosan alkalmazhatja ezt a módszert.
     Ma már több országában forgalmaznak olyan programozott hőmérőt, mely egyszerűsíti a mért adatok feldolgozását, de az ilyen hőmérők meglehetősen drágák, és ezeknél biztonságosabb természetes módszer is létezik.

4. A méhnyaknyák vizsgálata

     1964-ben az ausztrál Billings házaspár felfedezte, hogy a hüvelybemenetnél észlelhető méhnyaknyák minősége a ciklus során jellemzően váítozik, vagyis a ciklus eleji terméketlen időszakban még nem észlelhető, majd fokozatosan sűrű, csomós, kevés nyák jelenik meg. Ez a tüszőrepedés előtt és alatt híggá, nyúlóssá, áttetszővé válik, és mennyisége is megnő. A tüszőrepedés utáni, terméketlen időszakban ismét sűrű, csomós, kevés nyák észlelhető, mely el is tűnhet.
     A Billings-módszer nehézsége a terméketlen és a termékeny típusú nyák közötti átmeneti típus megkülönböztetése a tipikusan terméketlentől. Ez hoszszabb tanulási időt igényel. A bizonytalanság viszont a "tilos" napok számát növeli, ha a módszert a terhesség elkerülésére használják. Ez a hátránya - magas ára mellett - a nálunk is kapható törpemikroszkópnak is, mely a termékeny és terméketlen típusú nyák (vagy nyál) különböző kristályosodási képe alapján ad tájékoztatást arról, hogy a nő a terméketlen vagy a termékeny időszakban van-e.
     Néhány országban már olyan eszköz is kapható, mellyel a nyák mennyisége mérhető, és ebből lehet a termékenységre következtetni. Azonban ennek az eszköznek a használata sem elegendő önmagában a fogamzás biztos elkerülésére. Mindegyik nyákvizsgálati módszer bizonytalansága csökkenthető, ha kiegészíti a hőmérőzés.

5. A tüneti hőmérőzéses módszer

     Két vagy több termékenységi tünet párhuzamos megfigyelésével és értékelésével olyan biztonságos családtervezési módszert kapunk, melynek hatékonysága - ha a fogamzás elkerülésére használják - megközelíti a legújabb kombinált fogamzásgátló tabletták hatékonyságát, és fölülmúlja például a méhen belüli eszközök hatékonyságát.
     A két legkönnyebben észlelhető termékenységi tünet: a hőmérséklet és a méhnyaknyák megfigyelését kiegészítheti a méhszáj keménységének és zártságának tapintással való önvizsgálata. Több tünet párhuzamos változása egymást megerősítve jelzi a termékeny időszak kezdetét és végét.
     Rövidesen Magyarországon is megjelennek majd olyan újabb eszközök, melyek a termékenység különböző jeleit észlelhetővé teszik a nő, illetve a házaspár számára. Ilyen például a progeszteron vagy az LH hormon mennyiségét a vizeletből színreakcióval érzékelő eszköz.
     A legegyszerűbb, szinte költségmentes, ugyanakkor a fogamzásgátló tablettákéval összemérhető hatékonyságú, önmegfigyelésen alapuló tüneti hőmérőzéses módszer első kidolgozása az amerikai Kippley házaspár nevéhez fűződik. Könyvük fordítása magyarul is kapható (A természetes családtervezés művészete, Szent István Társulat, 1986.). Az érdeklődők a módszert ismerő és alkalmazó házaspárokkal a Katolikus Családtervezési Tanácsadóban, a Pesti Ferences Templom hittantermében jelentkezhetnek szerdánként 17-21 óráig. Azoknak a házaspároknak, akik már régóta szeretnének gyermeket, szintén segíthetnek a természetes családtervezési módszerek.
     Ha a terhesség elkerülése a cél,figyelembe kell venni, hogy csak a körültekintő tanulás és gyakorlás után várható el bármelyik módszer ígért biztonsága. A biztonsági fokon túl az, hogy ki melyik módszert választja, egyéniség és - a legújabb eszközök esetében - pénztárca kérdése is.

Feketéné Szakos Éva

(Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Természetes családtervezés című kiadványt, amely a napokban jelent meg a Magzatvédő Társaság és a Szent Gellért Egyházi Kiadó gondozásában. A Családi Iránytű sorozat 5. füzetének összeállítója dr. Gresz Miklós. A könyvesboltokban kapható Bippan Norberg és Szil Péter könyve, a Természetes fogamzásszabályozás is. - a szerk.)