Az a forma, amelyben ezt a sajátos küldetésüket megvalósítják, a házasság.

     A házasság nem hierarchikus, hanem partneri kapcsolat, melyben a felek őszinte dialógust folytatnak egymással. Ez a gyakorlatban például a házastársak közötti gyakori, bensőséges beszélgetést jelent.

     A megszentelt házassági kapcsolatban a szexuális közösség is a hitvesek közötti dialógus része, a szerelem és az egymásnak adottság legmélyebb kifejezése, melyet maga Isten határozott meg számukra, s melyből az Ő terve szerint új élet fakadhat.

     Az egymást mélyen szerető férfi és nő közötti kapcsolat ilyen szemlélete alapján teljes szexuális együttlétre csak a szentségi házasságkötés után kerülhet sor. II. János Pál pápa szavaival: "A test fizikai átadása hazugság volna, ha nem annak a teljes, személyes tadásnak volna jele és gyümölcse, amelyben az egész személyiség a maga mulandó (anyagi) valóságában is jelen van, ha ugyanis az ember megtartana magából valamit - még ha csak a lehetőségét is, hogy később másként határoz -, már nem adná teljes önmagát." (Familiaris Consortio)

     Az az életre szóló önátadás, melyet a házasságra lépők a szentségi házasságkötéskor Isten előtt fogadnak, magában foglalja az egymás iránti, a kapcsolatukért és jövendő gyermekeikért vállalt felelősséget.

     A másik nem iránti felelősség, tisztelet, megbecsülés tanulása már jóval a házasság előtt, a kisgyermekkorban elkezdődik, elsősorban a szülők viselkedésmintái alapján. Később a különböző közösségekben, baráti kapcsolatokban, majd a társkeresési próbálkozások és együttjárások során érik be az a felelősségtudat, mely a szentségi házasságban a gyermek iránti felelősség alapja lesz. (Ezért nem lehet elég korán elkezdeni a házasságra való felkészülést, melyet az előbb felsoroltakon kívül a különböző felkészítő tanfolyamok is hatékonyan segíthetnek.)

     A házasságban a pár valahányszor a szerelmes testi egyesülés mellett dönt, az új élet elfogadása mellett is dönt. Ugyanakkor felelős Isten előtt azért, hogy annyi gyermeket vállaljon, amennyit szeretni, felnevelni képes, és lehetőleg akkor vállalja, amikor arra egészségileg és más szempontok szerint a legkedvezőbb az alkalom. Ezen követelményeknek egyszerre megfelelni nehéz, de nem lehetetlen, Isten ugyanis lehetővé tette számunkra a tervezést.
 

     Hogyan lehet Isten teremtett rendjével összhangban, azaz természetes módon családot tervezni?

     Isten olyannak teremtette a nőt, hogy női ciklusának csak bizonyos fázisaiban termékeny, a többi napon terméketlen. A termékeny és terméketlen napok a női testen észlelhető tünetek (pl. a test alaphőmérdéklete, a méhnyaknyák minősége, a méhszáj állapotváltozásai) alapján megkülönböztethetők. Ezzel a felismeréssel élni és visszaélni is lehet.

     Ha a házaspár szerelmét akarja kinyilvánítani egymás iránt, de valamilyen okból nem tud gyermeket vállalni,a házastársi együttléteket a feleség terméketlen napjaira korlátozza. Akkor mondjuk, hogy egy házaspár a természetes családtervezési módszert alkalmazza, ha házas szerelmüket így, Isten teremtett rendjébe simulva élik meg. Gyermekeikért, házasságukért felelősek Isten előtt, ezért nemcsak szabad tervezniük, hanem keresztény erkölcsi kötelességük a családtervezés.

     Visszaélni úgy lehet a természetes családtervezés lehetőségével, ha a pár önző módon, kényelemszeretetből vagy anyagiasságból nem vállal több gyermeket.
 

     Mesterséges módszerek

     Isten teremtett rendjébe avatkozik be az, aki bármelyik mesterséges családtervezési módszert alkalmazza.

     Legsúlyosabb beavatkozás az abortusz, mely nem is nevezhető családtervezési módszernek, hiszen a már megfogant emberi élet erőszakos kioltása.

     A méhen belüli pesszárium vagy közismert nevén spirál szintén a már megfogant életet oltja ki, mert megakadályozza a megtermékenyült petesejt méhen belüli fejlődését.

     Sok hormonális "fogamzásgátló" tablettának is hasonló a hatása, nem beszélve súlyos egészségkárosító mellékhatásaikról.

     Ugyancsak az egészségre nézve károsan avatkozhatnak be az emberi szervezet természetes működésébe a kémiai eszközök (pl. spermicid zslék, habok).

     A mechanikus eszközök (pl. gumóvszer, hüvelysapka) valóban "csak" a fogamzást akadályozzák meg, és nincs egészségkárosító hatásuk, azonban - mivel a termékeny időszakban is alkalmazzák őket - kizárja a kapcsolatból az új élet felé való nyitottságot.

     Minden mesterséges mószer az új élet elfogadása ellen való, ezen kívül lelki szempontból a házaspár kapcsolatát károsíthatja, hogy használatuk esetén a nő tulajdonképpen bármikor megkapható, s így a vágyak kielégítésének eszközévé alacsonyítható le.

     Mindezeken túl a házaspár egyéni helyzetétől és lelkiismeretétől függ, hogy például kényszerhelyzetben milyen módszert alkalmat, - nyilván lehetőleg a legkevésbé károsító hatásút, - ennek eldöntéséhez azonban nélkülözhetetlen a lelki vezetői háttér.
 

     A természetes családtervezés előnyei

     A természetes módszerrel élő házaspár szerelmét az Isten alkotta természettel teljesen összhangban éli meg, s nap mint nap közösen, felelősségteljesen dönt annak formájáról. A természetes családtervezés nem is egy módszer a sok közül, hanem inkább életmód.

     Gyakran kérdezik az így élő házaspároktól, hogy a termékeny időszak alatti megtartóztatást hogyan képesek kibírni. Az időnkénti megtartóztatás nem könnyű, de nemhogy kárára válna a házasságnak, hanem ellenkezőleg: felfrissíti, színesíti azt, mivel időről-időre az udvarlás időszakát, a szerelem kifejezésének egyéb - sok megkopott házasságban már elfelejtett - formáját eleveníti fel. Mindezekből következően csak felnőtt, önfegyelemre képes házastársaknak ajánlható a természetes családtervezés.
 

     Azok a házaspárok is sikerrel alkalmazhatják a módszert, akik a gyermekáldást szeretnék előmozdítani.

     A természetes módszer előnye továbbá, hogy nincs semmilyen káros mellékhatása, teljesen költségmentes, fejleszti az egészségtudatot, és amennyiben a gyermekáldás elkerülése a cél, biztonsága a tabletták hatásfokával megegyező - ha körültekintően, pontosan alkalmazzák. (Köztudott ugyanis, hogy egyetlen családtervezési módszer - még a mesterséges módszerek biztonsága - sem 100 %-os Az viszont, ha a házaspár bizonytalan a termékenységi tünetek felismerésében és kockáztat vagy ismeretei hiányosak, nem a természetes módszer hibája.)

     A természetes családtervezés elméleti tanulását leghelyesebb már fiatal korban elkezdeni, ez növeli a lányok önismeretét. Jó, ha a lány már házassága előtt megtanulja észlelni a termékenységi tüneteket, mert akkor ez a tanulás még sokkal könnyebb, mint a házasság alatt. Így a házastársak házasságuk elején több figyelmet fordíthatnak egymás megismerésére, és - sok házaspár tapasztalata alapján - jót tesz kapcsolatuknak, ha csak némi összeszokás után döntenek (- ha Isten is úgy akarja -) a gyermekáldás mellett.

     Tudnunk kell: az élet nem a mi akaratunkból kezdődik, egyedüli ura Isten, aki adja, de felemelő érzés, hogy ebben munkatársai lehetünk.

© 1999, Magzatvédő Társaság