Lapzártakor még javában folyik és döntetlen a vita. A végső, Parlament által majdan megszavazandó törvényt még nem ismerjük. Dr. HÁMORI ANTALtól kaptunk kivonatot az Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalásáról. A kapott anyagot köszönettel vettük, és olvasóink tájékoztatására a 40 oldalas anyagból néhány, legfontosabbnak ítélt cikkelyt közlünk az abortuszkérdés pillanatnyi helyzetéről.
     A jogi ismertetést és az ebből következő parlamenti döntést igazából imádságunkkal, a keresztények példaadó bizonyságtételével tudjuk befolyásolni. Megtettük észrevételeinket, felemeltük szavunkat más életvédő civilszervezetekkel a kismamák védelmében, kértük abortuszt nem végző szülészeti osztályok felállítását.
     A politikai harcokról szóló beszámolónkat TERÉZ ANYÁnak az abortuszról szóló mondataival szeretnénk befejezni, melyet 1979-ben Oslóban, a Nobel-békedíj átvételekor mondott.

Dr. HÁMORI ANTAL:
Részletek az alkotmánybíróság
48/1998. (XI. 23.) AB határozatából

     Az Alkotmánybíróság megállapítja: a súlyos válsághelyzet fogalmának és alkalmazása feltételeinek meghatározása kizárólag törvényben történhet; a törvényi meghatározás hiánya alkotmányosan nem pótolható sem alacsonyabb szintű jogforrással, sem jogalkalmazói jogértelmezéssel.
     Az Alkotmánybíróság megállapítja: a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Magzatvédelmi törvény) 6. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy annak során a súlyos válsághelyzet törvénybe meghatározott fogalma és a törvényalkotó által e határozatnak megfelelően megállapított feltételek jussanak érvényre. ...
     Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy az Alkotmány 54. § (1) bekezdése és a 8. § (1) bekezdése ťaz állam elsőrendű kötelességévéŤ teszi az emberi élet védelmét. Az állam kötelessége az alapvető jogok ťtiszteletben tartására és védelméreŤ nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem magában foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről. ...
     Az emberi élet védelme pedig nem korlátozható a jogalanyisággal felruházott, megszületett ember életére. Az egyedi emberi élet ugyanis a fogantatástól kezdve folyamatos.
     A magzat életének védelme annak megfoganásától kezdve állami kötelesség, tehát a terhesség kezdeti szakaszában sem lehet egyedül az anya önrendelkezési joga irányadó. Az államnak az élet védelmére vonatkozó objektív kötelességéből következik, hogy az állam alkotmányosan nem engedheti meg a megfelelő indok nélküli abortuszt. ...
     Azt, hogy a magyar jog (is) alapvetően társadalomra veszélyesnek tartja az abortuszt, világosan kifejezi, hogy a Büntető Törvénykönyv a jogellenes terhességmegszakítást mint magzatelhajtást bűncselekményként büntetni rendeli (az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről - a továbbiakban: Btk. - 169. §). A művi terhességmegszakítás kivételességének és rosszallásának kifejezése az állam életvédelmi kötelességéből fakad. Az abortusz büntetőjogi üldözése ennek egyik lehetséges, de az Alkotmány alapján - legalábbis teljes körűen - nem kényszerítően alkalmazandó eszköze. Azt az Alkotmánybíróság már az Abh.-ban levezette az Alkotmányból, hogy a terhesség megszakítására nincs és nem lehet az anyának alkotmányos joga abban az értelemben, hogy a terhesség akár korai szakában is feltétel nélkül rendelkezne a magzat élete felett. Ezért a terhességmegszakításról szóló törvénynek világosan kifejezésre kell juttatnia: a terhességmegszakítás az államnak a magzati élet védelmére irányuló alkotmányos kötelességével ütközik, csupán kivételesen, aránytalan sérelmük esetében érvényesülhetnek vele szemben az anya jogai (az élethez, egészséghez való jog, illetve az anya személyiségi joga).
     A kifejtettek szerint a magzati élet védelmére vonatkozó állami kötelesség és a terhes nő önrendelkezési joga alkotmányosan szükséges, egymással szembeni mérlegelését a Magzatvédelmi törvény részben egyáltalán nem, részben alkotmányellenesen végezte el, ezért az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Magzatvédelmi törvény 12. § (6) bekezdése, továbbá a Vhr. 9. § (3) bekezdése mind önmagában, mind a Btk. 22. és 169. §-ával való kapcsolatában alkotmányellenes. ...
     A tanácsadásnak nem a puszta tájékoztatás a feladata, hanem az anya olyan megsegítése válsághelyzetében, amely célját tekintve a magzat megtartására irányul. Csakis ez a törvényi célzat és megvalósításának részletes szabályozása képezhet kellő ellensúlyt az anya önrendelkezési jogának a súlyos válsághelyzet szimbolikus indikációjával lehetővé tett érvényesülésével szemben. A magzat megtartására és megszülésére törekvő tanácsadás továbbá nem szorítkozhat egyszeri alkalomra, mert a válsághelyzet feloldásához ez aligha elég. A tanácsadás akkor látja el alkotmányos feladatát, ha felajánlja segítségét a terhesség folyamán és a gyermek megszülését követő időszakra is; de épp így a nő rendelkezésére áll az abortusz utáni helyzetében is. ...
     A Magzatvédelmi törvény 12. § (6) bekezdése megsemmisítése után tehát a 6. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt súlyos válsághelyzet, mint a terhességmegszakítást lehetővé tévő ok, alkotmányosan mindaddig nem alkalmazható, amíg a súlyos válsághelyzet fogalmát törvény meg nem határozza. ...
     ... az államnak alkotmányos kötelessége a magzati élet védelmére megfelelő ellensúlyt képezni. Ez elsősorban az állapotos nővel való együttműködésre, krízishelyzetében való megsegítésére irányul, azzal a törekvéssel, hogy az anya a magzatát megtartsa. Ehhez megfelelő pszichikai, orvosi, de nem utolsósorban szociális és anyagi segítséget is kell biztosítani. Az állam nem mondhat le arról, hogy az abortusz társadalomra veszélyességét fenntartsa. Ezt azonban elsősorban nem büntetőjogi büntetéssel kell szankcionálnia, hanem az ellenőrizetlen indikációjú abortuszokra az anyával szemben más jogterületeken is kilátásba helyezhet hátrányos jogkövetkezményeket. Végül védeni kell a terhességet olyan harmadik személyekkel szemben is, akik az anyát a terhesség megszakítására kényszerítik. ...
     Az ellenőrizetlen indikációjú terhességmegszakítás esetén akkor várható az, hogy a nő bizalommal forduljon a tanácsadó szolgálathoz, ha nem törvényi tényállások teljesítésére kell koncentrálnia, hanem lelkiismereti és élethelyzetbeni konfliktusa megoldásához várhat segítséget. A semleges információ ehhez nem elég. Az államnak alkotmányos kötelessége, hogy az anya előtt a gyermek megtartásának és felnevelésének perspektíváit megnyissa. Az erre a célra irányuló, kötelező tanácsadás alkalmas arra, hogy annak révén az állam az ellenőrizetlen indikáció elismerése mellett is eleget tegyen életvédelmi kötelességének. ...

Összegzés

     ... Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban alkotmányos a súlyos válsághelyzet indikációjának ellenőrzéséről való (törvényhozói) lemondás, feltéve, hogy „célzott és folyamatos tanácsadás és más, a magzat megtartását segítő intézkedések együttese” törvényileg biztosítva van.
     Az Alkotmánybíróság az abortusz-jog külföldi változásai alapján gondolja úgy, hogy ezen szabályozás megfelelően biztosíthatja az állam alkotmányos életvédelmi kötelességét. ...
     Kérdéses, hogy a magyar gazdaság jelenlegi fejlettségi szintje mellett, ismerve a politika „játékszabályait” (sok esetben még a '90-es években is inkább eszköz a jog a politika számára, s nem mint tudományos szakma van jelen a jogalkotás folyamatában, amellyel a jog értékvilága elhalványul az erkölcstelenség sötét és átláthatatlan „poklában”), képes-e a jogalkotó legalább az Alkotmánybíróság által támasztott - általam elégségesnek közel sem mondható - követelményeknek megfelelni. ...

© 2001, Magzatvédő Társaság