Evangélium:
Abban az időben, amikor Jézus a bárkával ismét átkelt a Genezáreti-tó túlsó partjára, a parton nagy tömeg sereglett köréje. Ekkor odajött egy Jairus nevű férfi, a zsinagóga elöljárója, s mihelyt meglátta őt, a lába elé borult, és nagyon kérte: „Halálán van a lányom. Jöjj, tedd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon és éljen!” Erre ő elment vele.
Nagy tömeg kísérte, és tolongott körülötte. Volt ott egy asszony, aki már tizenkét éve vérfolyásban szenvedett. Sok orvos sokféle kellemetlen kezelésnek vetette alá: Mindenét rájuk költötte, de hasztalan, egyre rosszabbul lett. Hallott Jézusról, ezért átfurakodott a tömegen, és hátulról megérintette a ruháját, így gondolkodott magában: „Ha csak a ruháját érintem is, meggyógyulok.” És azonmód megszűnt a vérfolyása. Érezte testében, hogy meggyógyult bajából. Jézus nyomban észrevette, hogy erő ment ki belőle. Megfordult a tömegben, és megkérdezte: „Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai ezt válaszolták: „Látod, hogy szorongat a tömeg, mégis azt kérdezed: Ki érintett meg?” De ő mégis körülnézett, hogy lássa, ki volt az. Az asszony félve, remegve előlépett – mert hisz tudta, hogy mi történt vele –, odaborult eléje, és őszintén bevallotta neki az igazságot. Ő így szólt hozzá: „Leányom, hited meggyógyított téged. Menj békével, és bajodtól megszabadulva légy egészséges!”
Még beszélt, amikor jöttek a zsinagóga elöljárójának házából és közölték: „Meghalt a lányod. Miért fárasztanád a Mestert?” A hír hallatára Jézus így bátorította a zsinagóga elöljáróját: „Ne félj, csak higgy!” Péteren, Jakabon és Jánoson, Jakab testvérén kívül senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen. Amikor odaértek az elöljáró házához, nagy riadalmat, sok siratót és jajgatót látott. Bement és így szólt hozzájuk: „Mit lármáztok itt, miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.” Azok kinevették. Ő azonban mindenkit kiparancsolt, maga mellé vette a gyermek apját, anyját, s kísérőivel együtt bement (a helyiségbe), ahol a gyermek volt. Megfogta a kislány kezét, és azt mondta neki: „Talita kúm”, ami annyit jelent: „Kislány, mondom neked, kelj föl!” A kislány azonnal fölkelt, és járni kezdett. Tizenkét éves volt. Azok pedig magukon kívül voltak a csodálkozástól. De ő szigorúan meghagyta, hogy ezt a dolgot senki meg ne tudja. Azután szólt nekik, hogy adjanak enni a kislánynak.
Mk 5,21-43
Elmélkedés:
A mai evangéliumi szakasz két egymásba fonódó történetet mesél el: Jairus, a zsinagóga elöljárója haldokló lányáért könyörög, közben pedig egy tizenkét éve szenvedő asszony is meggyógyul Jézus ruhájának érintésére. Két ember, két élethelyzet, mégis ugyanaz a vágy mozgatja őket: a hit, hogy Jézusnál van a gyógyulás és az élet kulcsa.
A vérfolyásos asszony élete csendes fájdalom, hosszan tartó szenvedés. Betegsége elszigetelte őt a többi embertől testileg, lelkileg egyaránt. Akit nem érint meg senki, most bátran hisz abban, hogy egyetlen érintés elég lehet. Jézus nemcsak testi bajából gyógyítja meg, hanem kiemeli a tömegből, megszólítja: „Leányom.” Ez az egyetlen alkalom az evangéliumokban, hogy Jézus valakit így nevez. A gyógyulás nem pusztán testi, hanem lelki is, visszafogadás a társadalomba, emberi méltóságba öltöztetés.
Jairus története még megrendítőbb. Ő egy vezető, egy tekintéllyel rendelkező ember, mégis térdre hull Jézus előtt. Hite próbatételt szenved, amikor lánya meghal. De Jézus szava megrendítő erejű: „Ne félj, csak higgy!” Isten életadó szeretetének a halál valósága sem állhat útjába. „Kislány, mondom neked, kelj föl!” – mondja Jézus az emberi gyengédség és az isteni hatalom hangján.
Ez a két csoda, az asszony meggyógyítása és a kislány feltámasztása, arra tanít minket, hogy Isten számára nincs lehetetlen helyzet. Aki hisz benne, annak Jézus életet ad. Mindegy, hogy súlyos betegség vagy halálos veszteség ér minket, ő velünk van. Csak érintsük meg hittel, alázattal és bizalommal.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Jézus Krisztus! Te nem fordultál el a szenvedőtől és nem mentél tovább a kétségbeesetten hozzád forduló ember mellett. Észrevetted a tömegben a haldokló gyermek apját és megláttad a beteg asszony hitét. Kérünk, erősítsd bennünk a bizalmat! Add, hogy ne a félelem, hanem a hit vezessen minket döntéseinkben! Taníts minket kitartó reményre akkor is, amikor minden kilátástalannak tűnik! Add, hogy ne csak akkor forduljunk hozzád, amikor már nem látunk más lehetőséget, hanem minden nap újra rád bízzuk magunkat! Érints meg bennünket is gyógyító jelenléteddel, mert testünknek, lelkünknek szüksége van gyógyító erődre! Szólíts minket új életre, hogy örömmel indulhassunk feléd!