Abban az id?ben valaki odalépett Jézushoz a tömegb?l és megszólította: Mester, mondd meg testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget. De ? elutasította: Ember, ki hatalmazott fel rá, hogy bírótok legyek és elosszam örökségeteket? Majd a néphez fordult: Vigyázzatok és óvakodjatok minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való b?velkedést?l függ az ember élete.
Példabeszédet is mondott nekik: Egy gazdag embernek b?séges termést hozott a földje. Így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gy?jtsem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom cs?reimet és nagyobbakat építek, oda gy?jtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van annyid, hogy sok évig elég! Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! - Ám az Isten így szól hozzá: Esztelen, még az éjjel visszakérik t?led lelkedet. Amit gy?jtöttél, kire marad? - Így jár az, aki vagyont halmoz fel magának ahelyett, hogy az Istenben gazdagodnék.
Lk 12,13-21

Esztelen!
Gazdagságra áhítozó és a vagyont esztelenül halmozó emberekre bizonyára minden településen lehetne konkrét személyt megnevezni példaként, ezért a személyeskedést elkerülend? inkább a magyar irodalomból vegyünk egy példát. Gárdonyi Géza egyik novellájában olvashatunk egy gazdáról, aki a feleségével együtt a vásárból hazafelé indul. Útközben nagy zivatar szakadt rájuk, ezért behúzódtak egy barlangba, s arról kezdtek el beszélgetni, hogy miközben egyik ember térdig áll a pénzben, a másikat a jó Isten szegénységgel sújtotta, s ?k maguk is a szegények közé tartoznak. Nagyon megörültek, amikor a barlang hátsó részében mindenféle régi kardot és puskát találtak. A vas holmik értékesítéséb?l szép kis pénzt reméltek, ezért telerakták zsákjaikat. Már éppen végeztek, amikor a földb?l réz gyertyatartók fordultak ki. Gyorsan kiszórták a vas holmikat a zsákokból, s megpakolták a réz dolgokkal. Munkájukkal végezvén egy régi pajzs alatt mindenféle ezüst kincseket találtak, s ha már ekkora szerencséjük van, akkor a réz helyett inkább bizony az ezüstöt viszik haza. Kipakolták újra a zsákokat és minden erejüket megfeszítve két kezükkel kaparták ki a földb?l az értékes ezüst dolgokat. De a nagy munkának alig értek volna a végére, amikor meg arany holmikat találtak. Mivel nem akartak semmit otthagyni, ezért nyolc zsákot teleraktak arannyal meg ezüsttel. Már reggel lett, amikor az asszony figyelmeztetése ellenére a telhetetlen ember egyszerre akarta az összes kincset hazavinni, de a zsákok roppant súlya alatt a földre zuhant, valami megszakadt benne. Az asszony nem vitt egyebet haza, csak az urát a hátán, aki harmadnapra a temet?be került. Hiába gondolták az elején, hogy rájuk mosolygott a szerencse, a történet vége tragédia lett.

De térjünk vissza a bibliai példához! A mai evangéliumban Jézus egy telhetetlen emberr?l mond példabeszédet. A példa elmondására az ad alkalmat számára, hogy valaki örökösödési kérdésben fordul hozzá. Mivel Jézus azt érzi, hogy a kérés hátterében a vagyonszerzés, a kapzsiság, a telhetetlenség áll, ezért nem vállalja a dönt?bíró szerepét. Ezt követ?en beszél arról az oktalan emberr?l, aki esztelenségében úgy gondolja, hogy a nagy gazdagság majd megadja neki élete boldogságát. Gondolkodásmódja elárulja, hogy milyen életet képzel el magának: Pihenj, egyél, igyál, s élj jól! Mindened megvan! Figyeljük meg, hogy ez az ember önmagával beszél, egyedül tervez, és egyedül hoz döntést. Terveib?l hiányzik az Isten és nem gondol embertársaira sem. Mennyire ellenkezik ez a gondolkodásmód attól, amit Jézus ajánl az ? követ?inek! Az eddig kirekesztett Isten azonban belép az életébe és meghiúsítja terveit. Isten ugyanis minden embert számon fog kérni élete végén, hogy mire használta a birtokába került anyagi javakat. S ezt a számonkérést egyetlen gazdag sem kerülheti el.

Nem a vagyonban való b?velkedést?l függ az ember élete - szól Jézus figyelmeztetése, de ez nem jut el sokakhoz. F?ként a fiatalok gondolják azt, hogy életük boldogságához, a gondtalan szórakozáshoz elengedhetetlen, hogy sok pénzük legyen. Egy huszonéves fiatal mondja a következ?t: Mindig tetszett a filmekben szerepl? gazdagok életmódja. Siker, pénz, drága autók és hatalmas házak. Arról álmodom, hogy egyszer én is így éljek! Jézus ezt mondja neki: Esztelen! Egy másik ember így gondolkozik: Meg kell találnom életem nagy lehet?ségét, hogy gazdag legyek! Nem ismerek akadályokat és nehézségeket, hanem megszerzek mindent, amire csak vágyom! Jézus neki is ezt mondja: Esztelen!

Az evangélium végén Jézus azt ajánlja, hogy az Istenben való gazdagodásra törekedjünk. Mit jelenthet ez a talányos mondás? Talán azt, hogy hiába van valakinek rengeteg pénze, valójában végtelenül szegény, ha a lelki értékeket semminek tekinti. Hiába gondolja valaki gazdagnak magát, ha közben nincs szüksége Istenre. Hiába nézegeti valaki a kincseit, ha a gazdagság elvakítja és nem látja meg a szükséget szenved?ket. A kérdés mindenki számára ugyanaz: miben bízunk? Az anyagi javakban vagy Isten gondviselésében?
© Horváth István Sándor

Imádság:

Urunk, Jézusunk, ments meg bennünket attól, hogy elforduljunk t?led, megfeledkezzünk gondviselésedr?l és a lelki értékekr?l, amelyeket neked köszönhetünk. Ments meg minket attól, hogy szívünkön eluralkodjon a kapzsiság, a telhetetlenség és a gazdagodás féktelen vágya! Taníts minket egyszer?ségre és szegénységre, hogy mindig elégedettel legyünk azzal, amit Te ad nekünk! Jézusunk, te légy szívünk gazdagsága!
 


 

 
Feliratkozás (ingyenes)

Napi evangélium