Amikor elérkezett Erzsébet szülésének ideje, fiúgyermeket szült. Szomszédai és rokonai meghallották, hogy milyen irgalmas volt hozzá az Úr, és együtt örült vele mindenki. A nyolcadik napon jöttek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Atyja nevéről Zakariásnak akarták hívni. De anyja ellenezte: „Nem, János legyen a neve.” Azok megjegyezték: „Hiszen senki sincs a rokonságodban, akit így hívnának!” Érdeklődtek erre atyjától, hogyan akarja őt nevezni. Atyja írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János a neve.” Erre mindnyájan meglepődtek. Neki pedig megnyílt az ajka, és megoldódott a nyelve: szólni kezdett, és magasztalta Istent. Akkor félelem szállta meg az összes szomszédokat, és Júdában meg az egész hegyvidéken erről az eseményről beszéltek. Aki csak hallott róla, elgondolkodva mondta: „Mi lesz ebből a gyermekből? Hiszen nyilván az Úr van vele.” A gyermek pedig növekedett, lélekben erősödött és mindaddig a pusztában élt, amíg Izrael előtt nyilvánosan fel nem lépett.
Lk 1,57-66. 80


Elmélkedés:

Az Egyház hagyománya szerint a szenteket földi haláluk és egyben mennyei születésük napján ünnepeljük meg. Ez alól bizonyos szempontból kivétel Szűz Mária, akinek több ünnepe is van az év folyamán, valamint Szent József, akinek két ünnepe van (március 19. és május 1.), továbbá Keresztelő Szent János, akinek halálát augusztus végén, születését pedig a mai napon ünnepeljük.
A liturgikus ünneplések rendje e két ünneppel jelzi Keresztelő Jánosnak, mint a Megváltó előhírnökének jelentőségét, akiről Jézus maga mondta, hogy „asszonyok szülöttei között nem született nagyobb nála.” Az ő születésének rendkívüli körülményeiről olvastunk a mai ünnep evangéliumában. Szülei, Zakariás és Erzsébet, már idősek voltak, tehát nem számíthattak gyermekáldásra. A templomi szolgálatteljesítés közben Zakariásnak megjelent egy angyal, aki hírül hozta neki, hogy hamarosan gyermeke fog születni. Mivel Zakariás nem hitt az isteni küldött szavának, megnémult, s néma maradt egészen a jövendölés beteljesedéséig. János születésekor nyílik meg újra az ajka a jelenlévők csodálkozására.
Keresztelő Jánossal kapcsolatban a születésétől a fellépéséig semmit sem tudunk pusztában eltöltött életéről, de nem is ez a fontos az evangélisták számára. János akkor tűnik fel újra, amikor Jézus érkezését előkészítve a bűnbánat keresztségét kezdi el hirdetni az embereknek. A Jézussal való találkozás egyik feltétele mindannyiunk számára az őszinte bűnbánat.
© Horváth István Sándor
 
 

Imádság:

Istenem, csodálatos gondviselésed által mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy Krisztus testének tagjaivá váljunk. Minden egyes tagnak öröktől fogva meghatároztad a maga feladatát, számolva minden ember adottságával. Ebben a rendben örök előrelátásoddal részemre is kijelöltél egy helyet, ahol szolgálnom kell. Uram, készen állok erre a szolgálatra! Kívánj tőlem akár csöndes, hangtalan munkát, akár hősi elszántságot, nagy áldozatokat: követlek, Uram!