Abban az időben tanítványaival együtt Jézus visszavonult a Genezáreti-tóhoz. Nagy tömeg követte Galileából. Sőt Júdeából és Jeruzsálemből, Idumeából meg a Jordánon túlról, valamint Tírusz és Szidon környékéről is nagy sokaság csatlakozott hozzá, mert hallották, hogy milyen csodálatos dolgokat visz végbe. Jézus meghagyta tanítványainak, hogy tartsanak készenlétben egy bárkát a tömeg tolongása miatt. Sokakat meggyógyított ugyanis, és aki valami bajban szenvedett, mind ott tolongott körülötte, hogy legalább megérinthesse. Még a tisztátalan lelkek is, amint meglátták Jézust, leborultak előtte, és így kiáltoztak: „Te vagy az Isten Fia!” Ő azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ne híreszteljék, kicsoda ő.
Mk 3,7-12
Elmélkedés:
Jézus visszavonul, de a tömeg utána megy. Nemcsak Galileából, hanem egész Izraelből és azon túlról is jönnek az emberek. Miért? Mert „hallották, milyen csodálatos dolgokat visz végbe”. A csodás gyógyulások híre eljut mindenhová, és a betegek, a szenvedők, a lelki megnyugvást keresők elindulnak. Nem teológiai előadásért, nem új törvényért, hanem hogy megérinthessék Jézust. Ennyire egyszerű és mély a vágy, ami kimozdítja őket megszokott életükből. A jelenet megmutatja, hogy mennyire mély a szív vágyakozása a gyógyulás, a teljesség, az isteni közelség után. Az emberek zsúfolódnak, szinte összenyomják Jézust, aki nem fél a sokaságtól, a sebzett testektől, a kiáltásoktól, hanem kitárja szívét mindenki felé.
Jézus tudja, hogy ez a népszerűség törékeny. Az emberek sokszor a gyógyulást keresik, és nem a gyógyítót. A jeleket látják ugyan, de nem mindig értik, mit jelentenek.
A jelenet megrázó eleme, hogy még a tisztátalan lelkek is felismerik, kicsoda Jézus: „Te vagy az Isten Fia!” Ő azonban nem akarja, hogy a gonosz tegyen tanúságot róla.
A tömeghez tartozunk mi is. Vannak napok, amikor mi is csodát kérünk. Jézus ma is ott áll a „Genezáreti tó partján”, és arra hív, hogy ne csak megérinteni akarjuk, hanem engedjük, hogy átalakítson bennünket. A gyógyulás nála nem cél, hanem annak eszköze, hogy eljussunk az igazi találkozáshoz vele, az Isten Fiával.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Uram, Jézus Krisztus! Te nem zárkóztál el az emberek elől. Engedted, hogy hozzád menjenek és megérintsenek azok, akik a szívedből áradó szeretet gyógyító erejét keresték. Add, hogy én is újra és újra elinduljak feléd, ne csak távolról nézzelek, hanem keressem a veled való találkozást! Most eléd hozom betegségemet, félelmeimet, gyengeségeimet és lelkem sebzettségét, mert vágyom arra, hogy megérinthesselek. Gyógyíts meg, hogy én is tanúságot tehessek rólad, nem harsány szóval, hanem életté vált hittel és szeretettel!